Torna, atlétika, gyógyítás, Harkai Anna

Harkai Anna mai beszélgető partnerünk. Anna azon kevesek közé tartozik, akinek már egészen kicsi korától kezdve a sport a mindennapjai része. Nemcsoda, hiszen magas, szálkás, de nagyon hajlékony alkat, ugyanakkor ritka dinamikus és erős is. Beszélgetésünk során fény derül arra is, hogyan jutott el a tornától a súlylökésig. Bizony, ez a magas, vékony fiatal lány súlylökő. Tavaly serdülő korosztályos magyar ranglista vezető volt, ősszel a serdülő válogatott viadalon megnyerte a leány súlylökést. 2018-ban Jeruzsálemben arany, 2019-ben Ufaban (Oroszország) pedig bronzérmes lett ebben a versenyszámban a Nemzetközi Gyermekjátékokon (ICG). Rövid idő alatt sok szép élményt és tapasztalatot szerzett. 

Mikor és hogyan kezdtél el sportolni? Miért pont az atlétika mellett döntöttél?

Első osztályos korom óta sportolok. Legelőször tornázni kezdtem el, és általános iskola végéig folytattam is. Atlétika edzésekre harmadik osztályos koromban kezdtem el járni, ha jól emlékszem. A kezdetekben a kedvencem és a fő számom a magasugrás volt, azóta ez nagyban változott. A súlylökést, vagyis a mostani fő számomat hatodik osztályban próbáltam ki először egy versenyen, és jól ment. Már akkor nagyon megtetszett.

Volt-e kedvenc pillanatod az eddigi pályafutásod során?

Az egyik országos verseny kettő évvel ezelőtt. Akkor még nem tudtam, hogy az lesz az eddigi egyik legjobb versenyem. Ahogyan emlékszem még későn is kezdtem a melegítést, mert elnéztük a kezdés idejét. Tehát amikor erre rájöttem, volt még körülbelül tizenöt percem melegíteni. Mondanom sem kell, hogy nagyon ideges voltam. Így nem a technikai hibákon gondolkodtam, amikor beálltam a körbe. És úgy tűnik jól is tettem. Egyéni csúcsot löktem, és habár nem nyertem meg a versenyt, nagyon büszke voltam magamra.

Van példaképed?

Az edzőtársaimra felnézek. Azt látni minden nap, minden edzés alkalmával hogy milyen becsületesen, és lelkiismeretesen dolgoznak nagyon ösztönzően tud hatni.

Jelenleg tizedikes angol tagozatos vagy a Bolyai János Gimnáziumban. A nemzetközi versenyeken mennyire van segítségedre az, hogy nyelvtagozatra jársz? Érezhető már az előnye? 

Nagy segítség, magabiztossá tesz és nagyon jó alkalom a gyakorlásra is. Jó érzés, hogy más nyelven is meg tudom értetni magam, és persze sokkal könnyebbé teszi a helyzetet az ilyen külföldi versenyeken.  

Magyarországot képviselve jártál már Izraelben, Oroszországban, Szlovéniában és edzőtáboroztál Montenegróban is. Kicsit mesélj nekünk, milyen érzés ennyire fiatalon nemzetközi porondon is megmérettetni? 

Nagyon nagy megtiszteltetésnek érzem, és örülök, hogy már idáig sikerült eljutnom. Rendkívül jó érzés képviselni Magyarországot ezeken a versenyeken. Remélem még több alkalmam lesz kijutni nemzetközi megmérettetésekre és bizonyítani, hogy megállom a helyem. 

Hogyan tudod összeegyeztetni a tanulást a sporttal?

Nehezen. Általános iskolában még nagyon egyszerű volt, de mióta gimnáziumba járok, egyre nehezebben tudom megoldani. Próbálok mindig előre készülni, de sajnos néha van, hogy ez sem elég.

Mennyire kíséred figyelemmel a korosztályodban sportolók eredményeit?

A más versenyszámban versenyzők eredményeit ritkán kísérem figyelemmel, a velem együtt versenyzőkével azonban nagyjából mindig képben vagyok.

Számodra mi a legnehezebb az élsportban?

Leginkább az, hogy még mindig nem szoktam meg száz százalékosan a versenyek hangulatát és nem tudom tökéletesen kezelni a verseny izgalmát. Ez néha rovására is megy az eredményemnek, ezért remélem minél hamarabb sikerül leküzdenem.

Előfordult már, hogy abba akartad hagyni a sportot? Mi/Ki segített át a holtponton?

Igen, többször is. A rosszul sikerült versenyeken, kudarcokon számomra is nagyon nehéz átlépni. Igazából végül mindig arra jutottam, hogy nem tudnám csak úgy hátra hagyni az egészet. Mindig is az életem részét képezte, és nagyon hiányozna.

Az atlétikán kívül van esetleg valamilyen hobbid, ami segít a feltöltődésben? 

Igazából az atlétika és a tanulás együtt kitöltik az életemet, de ha van egy kis időm, akkor szeretek sorozatokat, filmeket nézni. 

Sokan a gimi után felhagynak a rendszeres edzéssel, versenyekkel. Mit gondolsz, rád milyen hatással lesznek a megváltozott körülmények? Esetleg van már konkrét terved a jövőre nézve?

Orvos szeretnék lenni. Máson a jövővel kapcsolatban egyelőre nem gondolkoztam, de lassan annak is eljön az ideje.

Az publikus, hogy a milyen orvos szeretnél lenni?

A gyermekgyógyászaton gondolkodtam. De valójában eddig konkrétan csak azt tudom, hogy maga az orvostudomány az, ami érdekel. Abban reménykedem, hogy idővel kialakul majd, hogy mi is az pontosan, ami felé el szeretnék indulni. 

Most pedig pár villám kérdés következik:

• Mi a kedvenc színed? Kék
• Mi a kedvenc ételed? Lasagne
• Mi a kedvenc italod? Víz
• Kedvenc márka? Nike
• Milyen csapatsportban tudnád elképzelni magad? Röplabda
• Ha tehetnéd, melyik sportoló bőrébe bújnál egy napra? Márton Anita
• Mozi vagy színház? Színház
• Kedvenc zene? Corinne Bailey Rae: The Scientist
• Mit olvastál legutóbb? Puskin: Anyegin
• Kedvenc film? Joker
  

Köszönjük a beszélgetést, sok sikert kívánunk céljaidhoz!

Köszönöm!